Kategória: drón

Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása

/ Dr. Gyódi Péter / Leave a comment
TalkingFields alaptérkép NEXT Farming Office programban

A támogatás fontosabb céljai

  • a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének fokozása
  • az új digitális technológiák és precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatása
  • a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzése
  • a fiatal mezőgazdasági termelők által megvalósítani kívánt beruházások támogatása.

Fontosabb önállóan támogatott termékek

  • precíziós gazdálkodásra alkalmas traktorok, kombálnok
  • precíziós gazdálkodásra alkalmas vetőgépek, műtrágyaszórók, permetezők
  • infokommunikációs eszközök (számítógép, táblagép)
  • drón
  • nitrogénszenzor
  • meteorológia állomás

Fontosabb kötelezően megvalósítandó támogatott tevékenységek

Ez utóbbiak értékének a végleges kiírás alapján legalább a projekt 7%-át el kell érnie.

Rendelkezésre álló forráskeret, a támogatás mértéke és a határidők

A tervezet jelenlegi állapota alapján a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint. A támogatás maximális mértéke a közép-magyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban (nem KMR) az összes elszámolható költség 50%-a. A fiatal mezőgazdasági termelő által végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A támogatási kérelmek benyújtására előreláthatóan 2021. július 26. napjától 2021. november 19. napjáig van lehetőség.

A pályázatban támogatott NEXT Farming termékek

A NEXT Farming szinte minden termékére igényelhető a támogatás a pályázatban. A legfontosabb termékek megtekinthetők a NEXT Farming precíziós gazdálkodási termékkatalógusban.

Petefürkészek a molyok ellen – drónok támogatásával

/ Dr. Gyódi Péter / 1 Comment

Üzemi kísérletek biztató eredménnyel

A németországi Hessen tartományban üzemi körülmények között vizsgálták annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet drónokkal és fürkészekkel eredményesen fellépni a kukoricamoly (Wikipédia Link) ellen. A HNA ismertetője szerint a teszt összesen 140 hektárnyi kukoricán zajlott.
Az petefürkészek bevetése a molyok ellen alapvetően nem új dolog, mint az a Biokontroll Hungária oldalán lévő leírásból is kiderül. Ami új, az a kijuttatás módja: Egy drón segítségével olyan golyókat (kapszulákat) szórnak a kukoricatáblára, mely Trichogramma fürkészdarazsak petéit tartalmazza. A megfelelő időben és helyen kijuttatott parazitákkal a kukoricamoly létszáma akár 85%-kal is csökkenthető.

Probléma a költség

A módszer elterjedésének nem az eredményesség a gátja, hanem a kijuttatás jelenleg még magas költsége. A kísérletben használt hexacopter drónok hektárköltsége 60-80 EUR között mozgott és ehhez még természetesen hozzájön a fürkészdarazsak petéinek költsége is. Vélhetően a drónok teljesítményének növekedése és az áruk csökkenése néhány éven belül versenyképessé teheti ezt a technológiát, hiszen a kijuttatás a GPS vezérelte eszközökkel sokkal pontosabban végezhető, mint a hagyományos módon.

A Sony is beszállt a mezőgazdasági drónok fejlesztésébe

/ Dr. Gyódi Péter / Leave a comment

Aerosense

A ZMP robotgyártóval közös céget hoz létre hamarosan a Sony, mely az Aerosense nevet viseli. Az új vállalat többek között olyan drónok kifejlesztésén fog dolgozni, melyek felhasználási területe a mezőgazdasághoz is kapcsolódik. Fontos ismérve ennek a szárnyakkal ellátott drónnak, hogy függőlegesen is fel tud szállni. Az augusztusban létrejövő Aerosense 2016-tól tervezi az eszközök forgalmazását.

Felmérés és ellenőrzés

A drónok feladata elsősorban területek feltérképezése, felmérése valamint nagyobb ipari létesítmények ellenőrzése lesz, mint arról a heise.de tudósít. A drónok akár egy környező hegyről is fel tudnak szállni és részletes fényképfelvételeket készíteni a közelben épülő nagyobb létesítményekről. A gyártó külön említi a vihar- és jégkárok felmérését a növénytermesztésben.

Cloud szerver az adatoknak

A rögzített képek tárolása és feldolgozása a felhő alapú számítástechnika (Wikipédia Link) használatával történik. További információk a repülési tulajdonságokról és az adatfeldolgozásról ősz elejére várhatók az Aerosense tájékoztatása szerint.

NASA: Drónok vezérlése a mobilhálózat használatával

/ Dr. Gyódi Péter / 2 hozzászólás

Mobilhálózat és a drónok

A NASA (Wikipédia link) és a szintén amerikai Verizon (Wikipédia Link) mobilszolgáltató közösen azt kutatja, hogy miként lehet a mobilhálózat segítségével a drónokat irányítani és felügyelni. A kisebb méretű és alacsonyan repülő drónok irányításhoz a szinte teljes lefedettséggel kiépített mobilhálózatok kiváló alapot biztosíthatnak. A Guardian információi szerint az 500.000 US-Dollar költségvetéssel rendelkező projekt célja az, hogy kidolgozza a drónok irányításának rendszerét a mobilhálózat használatával.

Légügyi szabályozás

Az amerikai légügyi hatóság az FAA (Wikipédia Link) javaslata szerint a 25 kilogrammnál könnyebb drónok maximun 160 km/óra sebességgel és 150 méter magasan repülhetnének, valamint a repülés teljes ideje alatt a pilóta látótávolságában kell maradniuk. A projekt egyik célja a mobilhálózat cellái segítségével eljuttatni az irányítási parancsokat a drónnak. A végső cél a teljes távvezérlés a mobil hálózaton keresztül, beleértve a repülés követését és dokumentálását is.

Amazone és Google is fejleszt

A drónok gyors elterjedésére számítva a NASA további fejlesztési segítséget vár olyan nagy cégektől, mint az Amazone és a Google. A Verizon projekt az elvárások szerint már 2017-ben eredményeket hozhat. A kész rendszer tervezett időpontja pedig 2019.

Üzemanyagcellás drón akár 4 óra repülési idővel

/ Dr. Gyódi Péter / Leave a comment

A drónok használhatóságának egyik legnagyobb korlátja a rövid üzemidő. A legtöbb eszköz kevesebb mint 30 percet tud a levegőben tölteni, majd az akkumulátor hosszadalmas újratöltése következik. A szingapúri Horizon Unmanned Systems cég egy olyan üzemanyagcellával (Wikipédia Link) működő drónt fejleszt, mely akár 4 órát is képes a levegőben tölteni. A jármű a repüléshez szükséges elektromos áramot hidrogénből nyeri, üzemanyagcella segítségével.
A Hycopter névre keresztelt drón 120 gramm hidrogént tárol a vázszerkezetében 350 bar nyomáson. Ennek eredményeképp nincs szüksége külön üzemanyagtartályra. A Hycopter jelenleg még csak egy prototípus, a sorozatgyártás kezdete és a vételár még nem ismert.
Amennyiben egy jelentősen megnövelt repülési idő a mezőgazdasági használathoz nélkülözhetetlen kiegészítőkkel (kamera, szenzorok stb.) is realizálható, úgy a növénytermesztésben nagy előrelépést jelentene a mostani drónokkal szemben.

Károk feltérképezése autonóm drónokkal

/ Dr. Gyódi Péter / Leave a comment

Image courtesy of Victor Habbick at FreeDigitalPhotos.net

A drónok elterjedése, ma már teljesen kézzelfogható folyamat, gyakorlatilag mindenki látott már ilyen eszközt, a mezőgazdaságban dolgozók egy része pedig üzemeltet is drónt, vagy olyan szolgáltatásokat vesz igénybe, melyeket drónokkal végeznek. Természetesen drón és drón között is óriási különbség van, mely nem pusztán a méretre vonatkozik, hanem az automatizáltság fokára is. Bár még inkább csak kézi vezérlésű egyszerűbb drónokkal találkozunk, a technológiai fejlettség ennél sokkal többet is lehetővé tesz. Így például vannak önállóan repülni képes drónok is, egy ilyenről számol be a proplanta.de portál:
Az amerikai Archer Daniels Midland (ADM) élelmiszerkonszern „Crop Risk Services“ (CRS) részlege engedélyt kapott arra, hogy a terméskiesés becslésére illetve okai feltárására drónokat használjon. A robotrepülőgépekkel fel lehet térképezni mind az állomány sűrűségét, mind a jég- és szélkárokat, valamint a tarfoltokat.
A drónok magas szinten automatizáltak, így teljesen autonóm módon repülnek, azaz mind a start, mind a leszállás, valamint a feltérképezés önállóan, emberi beavatkozás nélkül történik. A drónok a gyűjtött adatokat már a levegőben feldolgozzák, melyhez külön szoftver áll rendelkezésre.