Kategória: ISOBUS

Három megoldás a tápanyag utánpótlás költségeinek csökkentésére

/ Dr. Gyódi Péter / Leave a comment
Precíziós tápanyagkijuttatási terv

Nem elég, hogy beszerezni is nehéz, de a műtrágyák árai jelenleg csak egy irányt ismernek, feljebb, feljebb és egyre feljebb. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy jól átgondolt és pontosan mért kiindulási adatokon alapuló precíziós tápanyag utánpótlási technológiát használjunk. Így nemcsak a növények számára szükséges tápanyagot tudjuk biztosítani, hanem a műtrágya mennyiségének optimális, helyspecifikus kijuttatásával jelentős költséget is megtakaríthatunk.

Íme három egyszerű megoldás, mely már rövid távon megtérül és komoly hasznot is hajt:

TalkingFields térképek

Ezek a térképek olyan rendkívül magas feldolgozottságú információkat tartalmaznak, melyek a tábláinkról az elmúlt pár évben készült 300-500 műholdas biomasszafelvétel statisztikai kiértékelésével készül. Ezzel a módszerrel pontosan feltérképezhetők az adott táblán belüli valós termőhelyi különbségek, hiszen a feldolgozás során csak a statisztikailag igazolható, ismétlődő jelenségeket vesszük figyelembe.

A TalkingFields térképek 5 legnagyobb előnye:

  • Nagy felbontású, 10×10 méteres raszter
  • Kiküszöböli az időjárás, a növények és a fajták hatásait
  • Csak táblahatárvonal szükséges, néhány nap alatt elkészül
  • Közvetlenül használható kijuttatási (applikációs) térképek készítésére
  • Univerzálisan használható SHP és XML adatformátum

NEXT Térkép szerver NDVI térképek

A NEXT Térkép szerver a felhasználók számára elérhetővé teszi a Sentinel műholdak adataiból készült NDVI térképeket. Ezek az információk folyamatosan, naprakészen elérhetők, továbbá a korábbi felvételek is visszakereshetőek és használhatók.

A NEXT Térkép szerver NDVI térképek 5 legnagyobb előnye:

  • Az üzem összes táblájára elérhető külön előfizetési díj nélkül
  • Az NDVI térképből egyszerűen készíthető kijuttatási (applikációs) térkép
  • Választható kijuttatási stratégia
  • Bármely korábbi dátumhoz tartozó NDVI térkép is használható
  • Pontos információ az esetleges felhőtakarásról, az eredeti légifelvétel is megtekinthető (van felhő az adott tábla fölött?)

NEXT GreenSeeker nitrogénszenzor

A NEXT GreenSeeker nitrogénszenzor valós időben a munkamenet közben képes feltérképezni a táblán belüli biomassza és vitalitásbeli különbségeket, mint ez a videón is jól látszik. Aktív fényforrással rendelkező szenzorai már a legkisebb eltéréseket is megbízhatóan felismerik.

A NEXT GreenSeeker 5 legnagyobb előnye:

  • ISOBUS csatlakozás a monitorhoz
  • Műtrágyaszóró, permetező vezérlése ISOBUS vagy soros porton keresztül
  • Alkalmas szilárd és folyékony műtrágya kijuttatását is vezérelni
  • Egyszerű kezelés: csak az átlagos mennyiség, a minimális és maximális dózis megadása szükséges
  • Választható kijuttatási stratégia (alacsony NDVI érték – kevesebb műtrágya vagy magasabb NDVI érték – több műtrágya)

Mi kell a használathoz?

A fenti három termék külön-külön is eredményesen használható, de együtt, rendszerbe szervezve még nagyobb a hatásuk. A TalkingFields és az NDVI térképek használatához mindössze számítógép és szoftver szükséges, meg természetesen elhatározás, hogy ésszerű, hatékony módon szálljunk szembe az elszabadult műtrágya árakkal. A NEXT GreenSeeker működéséhez egy ISOBUS monitor szükséges a traktoron vagy önjáró permetezőn.

NEXT GreenSeeker használati stratégiák

/ Dr. Gyódi Péter / Leave a comment

A NEXT GreenSeeker

Ez a N-szenzor, egy olyan eszköz, mely bármely ISOBUS monitorral összeköthető úgy, hogy gyakorlatilag a traktor és a monitor típusa nem játszik szerepet. A vezérelt műtrágyaszóró ideális esetben szintén egy ISOBUS eszköz, de a régebbi, soros proton keresztül kommunikáló gépek sem jelentek nehézséget a NEXT GreenSeeker számára. A szenzorok aktív fényforrással rendelkeznek, így a nap bármely szakában használhatók.

Műtrágyaszóró, permetező valós idejű vezérlése

A tápanyag-utánpótlás egyik legfontosabb célja a magas hozamok biztosítása a lehető legkisebb ráfordítással. A precíziós gazdálkodás lényege, hogy a táblán belüli különbségeket figyelembe véve történik a növények termesztése. A NEXT GreenSeeker N-szenzor valós időben, a munkamenet közben is megbízhatóan képes feltérképezni a táblán belüli biomassza és vitalitásbeli különbségeket. Az így nyert információk alapján az eszköz vezérelni tudja mind a szilárd, min a folyékony műtrágya helyspecifikum kijuttatását. Alapvetően két kijuttatási stratégia közül tudunk választani:

  1. Kisebb NDVI érték = több műtrágya kijuttatás (fordított arányosság)
  2. Kisebb NDVI érték = kevesebb műtrágya kijuttatás (egyenes arányosság)

Míg az első esetben a növény fejlődésének korai szakaszában, inkább a homogén állomány elérése a kívánt cél, addig a későbbi fejtrágyázás esetén már a második stratégia lesz a kívánatos és azokra a részterületekre koncentrálunk, ahonnan a magasabb termést várjuk.

Map-Overlay

A tápanyag-utánpótlás minősége tovább emelhető a NEXT GreenSeeker Map-Overly funkció használatával. Ez azt jelenti, hogy a szenzoradatok feldolgozása mellett egy előre elkészített és a monitorra feltöltött faktor térkép segítségével a kijuttatni kívánt anyagmennyiség tovább pontosítható. Ez a faktor térkép (Map-Overlay) kiegészítő információkat nyújt a NEXT GreenSeeker számára a tábla adott pontjának termőképességéről. A szenzoradatok és a Map-Overlay együttes használata teszi lehetővé a tápanyag utánpótlás optimális végrehajtását. A NEXT GreenSeeker a szenzor és a térképi információk alapján automatikusan vezérli a műtrágyaszórót a kiválasztott stratégia alapján, beleértve a minimum és a maximum kijuttatási értékeket is.

NDVI térképek készítése

A NEXT GreenSeeker a munkamenet során NDVI térképet is készít, melyet fel lehet használni elemzésre, dokumentálásra is. Lehetőség van a nitrogénszenzort csak NDVI térkép készítésére használni, ebben az esetben anyagkijuttatás nem történik. Erre gyakori példa a repce őszi szkennelése és az így nyert NDVI térképből számítógépen kijuttatási (applikációs) térkép készíthető tavasszal.

A távérzékelés és a szenzortechnika kombinációja

/ Dr. Gyódi Péter / 1 Comment

A precíziós gazdálkodás és a Smart Farming

A Smart Farming egy evolúciós folyamat része, azaz bevezetése egy üzemben nem ugrásszerűen történik, hanem lépésről-lépésre. Ebben a folyamatban egy megkerülhetetlen fokozat a precíziós gazdálkodás megléte, hiszen ez adja a gépi oldalról azt az alapfeltételt, ami az intelligens mezőgazdasághoz szükséges, valamint a másik oldalról ez biztosítja azt a szoftver hátteret, mely a keletkező adatokat feldolgozza és kiértékeli, valamint a gazdaság számára jogszabályokban meghatározott dokumentációkat (pl. Gazdálkodási Napló, permetezési napló stb.) elkészíti. A precíziós gazdálkodás esetében a helyspecifikus anyagkijuttatás, azon belül is elsősorban a műtrágya és vetőmag mennyiségének a szabályozása az, mely a már korábban összegyűjtött adatok kiértékelésén és feldolgozásán alapul. Ezek az adatok lehetnek saját felvételezések, pl. hozamtérkép, lehetnek távérzékelési adatok, pl. Talking Fields térképek és lehetnek laboradatok is, pl. talajvizsgálati eredmények. Az így összeállított adatok lehetnek ugyan nagyon pontosak, de tagadhatatlanul egy vagy több korábbi aratási év eredményeit adják vissza, az aktuális állapotra nem reflektálnak. A múltbeli tényadatokból kényelmesen tudunk a számítógépünkön változtatható anyagkijuttatást vezérlő applikációs térképeket készíteni. Amennyiben valós idejű, az aktuális növényállomány állapotát is figyelembe vevő anyagkijuttatást szeretnénk végezni, akkor már szenzorokra is szükségünk van a vezérléshez.

N-szenzorok

Az utóbbi időben rohamosan terjed a nitrogénszenzorok használata, melyekkel a tápanyag-utánpótlást lehet optimalizálni. A különböző gyártmányú szenzorok nagyon hasonló elven működnek és a növényállomány fejlettségéről és nitrogénellátottságáról az úgynevezett NVDI érték (Wikipédia Link) formájában adnak tájékoztatást. Az NDVI érték közvetlenül felhasználható a műtrágyaszóró vezérlésére. A nitrogénszenzor kizárólagos használatának ugyanaz az előnye, ami egyben a legnagyobb hátránya is: A szenzor csak a valós idejű értékeket veszi figyelembe, így a múltbeli tapasztalatok nélkül, automatikusan az aktuális állapot alapján vezérel, ami nem feltétlenül jelenti az optimális kijuttatást. Az igazi előrelépést az jelenti, ha a múltbeli adatokat (hozamtérkép, Talking Fields, talajvizsgálat) és a valós idejű adatokat (N-szenzor) egymással kombináljuk és így alapozzuk meg a gazdaságilag optimális tápanyag kijuttatást.

A kulcs a Map Overlay

A Map Overlay használatával egyszerűen lehet kombinálni a múltbeli, térkép alapú és a valós idejű adatokat és így a nitrogénkijuttatást még pontosabban lehet szabályozni. A Map Overlay lényege, hogy egy applikációs térkép segítségével korrigáljuk az NDVI adatok alapján kijuttatandó tápanyagmennyiséget. Így roppant egyszerűen lehet az általunk kiválasztott helyekre minimális vagy maximális értéket megadni, függetlenül attól, hogy az NDVI érték szerint az adott pontra kevesebb vagy több lenne a tápanyag-kijuttatás. Természetesen ez csak akkor működik, ha a rendszerünk összes eleme, hardver és szoftver egyaránt, támogatja ezt megoldást.

Egy gyakorlati példa

A valóságban a Map Overlay felhasználása a következő példában részletezett módon zajlik. Első lépésként feldolgozzuk az érintett táblák Talking Fields alaptérképeit az AO Agrár-Office programcsomag segítségével, majd adott esetben a talajvizsgálati eredményeket is figyelembe véve, elkészítjük a programmal a Map Overlay applikációs térképet. Az applikációs térkép alapján elkészített feladatot (előírást) a szokásos módon feltöltjük egy John Deere Greenstar 2630 (GS3) monitorra. Ezután a traktorunkra felszerelt AO Greenseeker ISOBUS nitrogénszenzorunkkal úgy vezérelhetjük a GS 2630 monitoron keresztül az ISOBUS (Wikipédia Link) műtrágyaszórónkat, hogy az aktuális NDVI érték alapján meghatározott szórási mennyiség a Map Overlay applikációs térképpel korrigálásra kerül. Miután az AO Greenseeker ISOBUS eszköz esetében tetszőlegesen határozhatjuk meg az adott NDVI tartományhoz tartozó kijuttatási értékeket a Greenstar monitoron, így a teljes kijuttatási stratégia a kezünkben marad. Ez egyben ennek, az itt felvázolt rendszernek a legfontosabb jellemzője is. Az összegyűjtött és feldolgozott adatok, továbbá a valós idejű szenzoradatok összehangolásával és együttes alkalmazásával pontosan az a stratégia kerül megvalósításra (adott helyen, adott mennyiségű műtrágya kijuttatása), amit szakmailag a legjobbnak tartunk.